Back to top

„A jog nem csak ész, a paragrafusok, hanem a szív dolga is” – felavatták Szladits Károly szobrát

Publikálva: 2021, szeptember 16 - 22:10
Megható és rendkívüli pillanatoknak lehettek a tanúi városunk azon lakói, akik szeptember 16-án, a Csaplár Benedek Városi Művelődési Központ előtti parkban, a járásbírósággal átellenben ott voltak a dunaszerdahelyi születésű Szladits Károly embermagas szobrának felavatásánál. A győri Munkácsy-díjas szobrászművész, Lebó Ferenc alkotását Varga Judit, Magyarország igazságügyi minisztere, illetve Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere leplezték le.
„A jog nem csak ész, a paragrafusok, hanem a szív dolga is” – felavatták Szladits Károly szobrát

Városunk néhai fia hazaérkezett: a 2021-es Szladits Károly emlékév kiemelkedő pillanata volt Dunaszerdahely fiának, jeles szülöttjének íly módon történő felmutatása. A Magyar Tudományos Akadémia egykori tagja születésének 150. évfordulóját ülte meg így a város, leróva kegyeletét a magyar magánjog professzora előtt.

A korábban megalakult Szladits Károly emlékbizottság, amelynek munkáját Sándor István, az ELTE Állam és Jogtudományi Karának docense vezette, ezzel is kifejezte, hogy a felvidéki és a magyarországi jogtudósok közösen hajtanak fejet a 20. századi modern magyar magánjog iskolateremtő egyénisége előtt.

Elsőként Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere köszöntötte a megjelent vendégeket, így Varga Juditot, Magyarország igazságügyi miniszterét, Lévai Anikót, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet jószolgálati nagykövetét, Orbán Viktor miniszterelnök feleségét, Pető Tibort, Magyarország pozsonyi nagykövetét, városunk alpolgármestereit, A. Szabó Lászlót és Karaffa Attilát, a dunaszerdahelyi városi képviselőtestület megjelent tagjait, Mészáros Lajos nyugalmazott alkotmánybírót, a szlovák bírói tanács tagját, Handó Tünde és Juhász Imre alkotmánybírókat, Vékás Lajos és Hamza Gábor egyetemi tanárokat, akadémikusokat, valamint a további megjelent egyetemi tanárokat, a magyar országos közjegyzői kamara tagjait, jogászokat, ügyvédeket, ügyészeket, közjegyzőket, bírókat és bírói végrehajtókat, illetve Lebó Ferenc Munkácsy-díjas szobrászművészt.

„Lakosaink többsége ezidáig nem is hallott a néhai egyetemi tanárról, akadémikusról, a magyar magánjog atyjáról. A dunaszerdahelyiek közül csak kevesen tudták, hogy Dunaszerdahelyen született. Picit pironkodva vallom be, hogy jogi egyetemi tanulmányaim során én sem tanultam a pozsonyi Comenius egyetemen Szladits Károlyról” – fogalmazott Hájos Zoltán.

„Városunk vezetésének fontos a város szellemiségének megőrzése, a lokálpatriotizmus megerősítése, a magyar identitás megtartása és a magyar közösség létszámának gyarapítása. Ezen igyekezetek alapján városunk önkormányzata Szladits Károlyról nemrég nevezett el egy új utcát, és ma felavathatjuk városunk szülöttjének egész alakos szobrát”

– jelezte a polgármester, elmondva, hogy a néhai jogászprofesszor szobrának felállítását dr. Sándor István egyetemi tanár és Czifrusz György ügyvéd vetették fel. S mivel Dunaszerdahely városa nyitott volt a javaslatra, a városi képviselő-testület 2019. június 25-ei ülésén létrehozta a Szladits Károly Emlékbizottságot, amelynek tagjai Sándor István és Czifrusz György mellett A. Szabó László alpolgármester, Gútay László, az oktatási és kulturális bizottság elnöke, Nagy Iván, a Csallóközi Múzeum igazgatója, Garai László, a városfejlesztési szakbizottság elnökét és Nagy Attila helytörténész lettek.

A polgármester megköszönte azokat az adományokat, amelyek a szobor létesítésére érkeztek, kiemelten Varga Judit miniszternek, aki a minisztérium költségvetéséből jelentős összeggel támogatta Szladits Károly szobrának felállítását, valamint Lebó Ferenc művésznek a szobor elkészítését. „Igazi műalkotás ez! Bízom benne, hogy a dunaszerdahelyiek szívükbe fogják zárni Szladits Károly szobrát” – tette hozzá, rámutatva az ünnep üzenetére is: 

„Ünnepnap ez a mai és nem csak azért, mert részesei vagyunk egy szoboravatásnak, hanem azért is, mert Szladits Károly 150 év elteltével összehozta a jogásztársadalom jelentős részét Magyarországról és Felvidékről”, akik Szladits Károly szülővárosában tudtak aznap találkozni.”

Varga Judit igazságügyi miniszter ünnepi beszédében kiemelte, hogy a nagy Szladits, azaz Szladits Károly nevét említve minden jogásznemzedék tudja, kiről van szó. S ha másnak is be kellene mutatni, a száraz, hivatalos válasz talán úgy hangozna, hogy

„minden idők egyik legnagyobb nemzetközi hírű magyar magánjogásza, professzor, kodifikátor, folyóiratszerkesztő, sőt nemzetközi döntőbíróságok tagja” a tíz legismertebb magyar jogász Werbőczy István, Deák Ferenc vagy Szemere Bertalan mellett. 

„A lexikonnál is többet mond róla azonban az a tiszteletteljes szeretet, amellyel pályatársai és tanítványai életében, és még jóval halála után is nevét illették” – mutatott rá Magyarország igazságügyi minisztere, aki azt is elmondta, hogy nehéz egy ekkora életművet egy rövid köszöntőben méltatni.

„Ezért engedjék meg hogy én csak néhány vonatkozást, néhány tanulságost, néhány emlékképet emeljek ki, amely túlmutat a tudományos és szakmai kereteken. Világi Miklós mondta Szladits ravatalánál, 1956-ban: jogász volt és tanár, tudós és igaz ember. Egyike volt azoknak, akiknek a jog egyet jelentett az emberek szolgálatával. A jogban elsősorban nem a kardot látta, hanem a mérleget, amely bonyolult emberi problémák megoldásában megmutatja az igazságot. Egész munkásságának alapvető eszméje volt, hogy a jog jövője a humánum felé halad” – tisztelgett Varga Judit Szladits emléke előtt.

„Szladits meg volt áldva nem csupán a szabatos, hanem a gyönyörű irodalmi színvonalú fogalmazás képességével, több európai nyelven is” – majd felsorolt néhányat a jogtudós tudományos munkásságából a miniszter.

„Szladits mindemellett útkereső is volt, hosszú élete során a magyar történelem több sorsfordulóját is átélte, amelyekre kortársai egymástól szélsőségesen eltérő válaszokat adtak. Szladits Károly a klasszikus magánjog tulajdont és családot védő és előtérbe helyező gondolatvilágát tartotta sajátjának, de korántsem volt maradi. Haladó volt a konzervatívok és konzervatív haladok közt. A 19. századból hozta magával a jog demokratizálásának, azaz a jog előtti egyenlőség kiteljesítésének az eszméjét. A 20. század elején pedig a jog szocializációjának vált hívévé, anélkül, hogy szocialista, még kevésbé hogy forradalmár lett volna”

– mutatott rá Varga Judit, hozzátéve, hogy „Szladits élete vége felé a jogtudósok közül elsőként részesült Kossuth díjban, elismerve ezzel művének korszakokon átívelő voltát. Nem véletlen hogy, a jogászok a szakmai szívesen idézik Szladits gondolatát,

»a jog nem csak ész, a paragrafusok, hanem a szív dolga is«

– a mindennapi munkában, a küzdelmekben nem árt erre mindannyiunknak emlékezni – zárta szavait Magyarország igazságügyi minisztere. 

Az ünnepi beszédeket követően Varga Judit és Hájos Zoltán leleplezték a város jeles fiának embermagas, márvány talapzaton álló szobrát. Az ünnepség keretében a megemlékezés koszorúit is elhelyezték, majd tudományos konferenciára hívták a megjelent jogászokat és szakembereket.

Varga Judit miniszter a szoboravató után Hájos Zoltánnal és az alpolgármesterekkel együtt megtekintette a MOL Arénát, ahol bemutatva a stadiont Világi Oszkár klubtulajdonos vezette végig a magyarországi vendégeket.

A szoboravató műsorában Vass Virág szavalatával, míg Kevicky Tünde énekével szerepelt. Az eseményen készült képgalériáinkat itt (Nagy Attila felvételei) és itt (Rózsár Vince felvételei) tekinthetik meg.

Nagy Attila

Ezt már olvasta?

Cookies