Jelenlegi hely

Idén 760 éves Szerdahely első írásos említése

Ezt már olvasta?

Publikálva: 2016, július 4 - 10:57 | Múltidéző
A Dunaszerdahely ősi településmagjának, Szerdahelynek a neve írásos alakban első ízben a pozsonyi káptalan éppen 760 évvel ezelőtt lejegyzett oklevelében fordul elő – Syridahel formában.
Idén 760 éves Szerdahely első írásos említése

Számos helyütt látom, hogy a települések, megünnepelve első írásos említésüket, falujuk, városuk „megalakulását” hirdetik ünnepükön, annak ellenére, hogy az első írásos említés korántsem jelenti a települések alapításának évét.

Esetünkben Dunaszerdahely ősi településmagjának, Szerdahelynek létrejötte is jóval korábbra, lényegében a honfoglalás idejére tehető, illetve tudjuk azt is, hogy a korai hely szakrális hely volt, vagyis Szent István király uralkodásának ideje óta (lényegében a mai helyén) templom áll itt.

Korábban Dunaszerdahely, pontosabban Szerdahely első írásos említésének a Loránd nádor oklevelében előforduló 1250-es ZERDA alakot tekintették – ám tévesen. A tévedés oka a pontatlanság volt, ugyanis az említett okirat helyes olvasata a ZERVA, és nem városunkra, hanem Nagyszarvára vonatkozik, azaz a csallóközi Nagyszarva első okiratos említése.

Szerdahelynek a neve írásos alakban első ízben nem az 1250-es okiratban, hanem a pozsonyi káptalan éppen 760 évvel ezelőtt lejegyzett oklevelében fordul elő – Syridahel (Svridahel) formában. Ezt az 1255–1256-ban kiadott oklevelet valaha az Amadé család levéltárában őrizték, ám ma a Magyar Országos Levéltárban lelhető fel eredeti formájában (és érhető el digitális formában is).

S most idézzük Novák Veronikát, a vágsellyei levéltár igazgatóját:

„Az okiratban a pozsonyi káptalan arról tett IV. Béla királynak tanúbizonyságot, hogy Tamás kalocsai érsek levele alapján egy Duha nevű madi ember bizonyította, hogy három ekealjnyi föld Nyek faluban az ő örökös birtoka. Az ilyen bizonyságtételek a kor szokása szerint a környéken élők tanúbizonysága alapján készültek. Duha birtokaival kapcsolatban Szerdahely akkori bírája, Myrck is tanúskodott. Az oklevélbe azt is feljegyezték, hogy a tanúbizonyságot nem csak saját nevében, de egész Szerdahely nevében tette le. A tanúbizonyságot tevők közt találjuk Wyttanust is, aki Teyeden lakott, s akiről az oklevél megjegyezte, hogy bizonyos Serreful-i apát jobbágya. Az írás hátlapján is találunk olyan személyneveket, amelyek a mai Dunaszerdahely területére is vonatkozhatnak, itt említődik ugyanis egy Pilal és egy Ilarius nevű személy, akik Abonyból valók voltak. Mivel akkor még csak egy Abony létezett, az említett személyek még a nagyobb területen fekvő egykori Oboni, vagyis Abony lakói voltak. Ám mivel a pozsonyi káptalan által kiadott oklevél nem tartalmaz pontos dátumot, ezért Tamás érsek hivatali működése szerint 1255–1256-ra tesszük kiadásának idejét.”

Azaz, éppen 760 évvel ezelőttre.

Az oklevelek olvasásakor és értelmezésekor pedig érdemes tudnunk azt is, hogy a nem éppen magyarosan hangzó nevek leírását vélhetőleg magyarul nem is tudó egyházi személy végezte, vagy egyszerűen rosszul ültette át azt a szövegkörnyezetbe. Így az itt említett szerdahelyi bíró, Myrck neve lehet éppenséggel Mirk vagy Márk is...

A szerdahelyiétől pedig néhány évvel korábbi az egykori településrész, Tejed első írásos említése (1231, Teyed).

Nagy Attila helytörténész