Back to top

Csehszlovákia megalakulása és a Csallóköz

Publikálva: 2018, október 13 - 10:17
Az első Csehszlovák Köztársasághoz csatolt Csallóköz sorsának alakulását összegzi a Csallóközi Múzeum legújabb tárlata, amely az első világháborút követő visszás időszak történéseinek rövid krónikája. Összefoglalja, milyen változásokat hozott a csallóköziek mindennapjaiban az új állam, annak megalakulásától egészen a 20. század húszas éveinek legvégéig.

A népes közönséget, akik között ott volt A. Szabó László alpolgármester és Karaffa Attila, a kulturális bizottság elnöke is, a Szent György Kórus köszöntötte énekével, majd a Csallóközi Múzeum kiállítócsarnokában megtekinthető tárlat célját Nagy Iván etnológus, a kiállítás kurátora ismertette a jelenlévőkkel.

„Úgy véltük, úgy vélelmeztük: az akkori események és történések a Csallóköz szempontjából olyan jelentősek és mélyrehatóak voltak, hogy megérdemelnek egy önálló rendezvényt. Hiszen a 100 évvel ezelőtt lejátszódó államfordulat olyan mélyen avatkozott be az itt élők életébe, hogy bizony még ma is hatással van közérzetünkre, lelkivilágunkra” – fogalmazott Nagy Iván. 

„Magát a témát két fő szempont szerint közelítettük meg. Az egyik fő szempont az volt, hogy olyan témaköröket, kérdéscsoportokat válasszunk ki, amelyekben az államfordulat hatására bekövetkező események és társadalmi folyamatok, lakossági hangulatváltozások a leginkább megmutatkoztak. Ide tartoznak az etnikai és nyelvi viszonyok, az egyházak helyzete, az oktatás helyzete, a közigazgatás helyzete, a gazdálkodási és megélhetési lehetőségek stb. 

A másik fő szempont pedig az volt, hogy az előbb felvázolt kérdéscsoportokat milyen múzeumszaki szempontok alapján mutassuk be. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen kiállítás nem (csak) szakértőknek készül, sőt elmondható, hogy éppen ellenkezőleg. Igazi célcsoportunk a diákság és a laikus érdeklődő közönség. Éppen ezért úgy döntöttünk, hogy az egyes kérdéscsoportokat nagyméretű, plakátszerű formában jelenítjük meg, amely a laikus közönség számára jobban elfogadható. A nagyméretű képek lehetővé teszik, hogy az érdeklődő közönség jobban beleélje magát az adott kor viszonyaiba, jobban megértse, átélje a társadalmi folyamatokat” – jelezte a múzeumi kurátor.

Mint elmondta, a kiállítás anyagának összeállításában többen is a segítségükre voltak, így Kulcsár Sz. Zsuzsanna, nemesócsai helytörténész Komáromból, Novák Veronika, a Selyei levéltár igazgatója, Vanya Péter, a Komáromi Dunamenti Múzeum történésze, Varga László helytörténész Nagymegyerről, Simon Attila, a Fórum Intézet igazgatója, Nagy Attila helytörténész Dunaszerdahelyől, Fodor Péter fotóművész és végül, de nem utolsósorban Végh László, a Bibliotheca Hungarica igazgatója Somorjáról, illetve Darnai Zsolt helytörténész Bakáról.

A kiállítás november 3-áig tekinthető meg.

Ezt már olvasta?

Cookies