Azt a karácsonyi ajándékot, amely nem tetszik a megajándékozottnak, vagy éppen nem felel meg neki, 14 belül vissza lehet küldeni. Ezt a törvény teszi lehetővé, mivel a vásárlónak nem volt lehetősége az árut helyben kipróbálni.
Vagyis amennyiben valaki a megrendelt árut december 23-án vette át, január 6-ig elállhat a vásárlástól és visszakapja a pénzét. Az eladó köteles visszaadni a teljes vásárlási összeget, beleértve a szállítási díjat és postaköltséget. Azonban webáruház által kínált legolcsóbb szállítási módot kell választania.
A törvény által garantált elállási jog tehát azt jelenti, hogy az interneten megkötött szerződéstől jogszabályi felhatalmazás alapján egyoldalúan visszaléphetünk és a termék visszaküldése esetén követelhetjük a kereskedőtől az általunk kifizetett összeg visszatérítését. Az elállási jog kompenzálja azt, hogy a vásárlás előtt nem volt lehetőségünk a termék megvizsgálására és kipróbálására, továbbá, hogy kizárólag az eladó által egyoldalúan meghatározott információkra támaszkodhatunk a vásárlás előtt.
A megadott 14 napon belül a vásárlónak lehetősége van kibontani az árut, kipróbálni azt hasonlóképpen, mint ez a hagyományos üzletekben is történik.
Azonban a vásárló felel az áru értékének a csökkenéséért amennyiben, azt próbáláson felül is igénybe vette, s köteles megtéríteni az eladónak az áru vásárlási ára és az értéke közti különbséget, esetleg az áru eredeti állapotába történő visszaállítását.
„Amennyiben tehát valaki közvetlenül a szabadsága előtt egy fényképezőgépet vásárol az interneten keresztül, ezután több mint ezer felvételt készít vele, majd két hét után úgy dönt, hogy visszaadja a gépet. Az illető ne lepődjön meg, hogy ezt nem fogják elismerni, mint az áru kipróbálását, hanem azt szokványos használatnak fogják minősíteni, s a pénzvisszatérítése az eladó részére történő kompenzációt is magába fogja foglalni" – magyarázta Jozef Dvorský, az Elektronikusan Kereskedők Asszociációjának igazgatója.
Az elállási lehetőség nem vonatkozik bizonyos esetekre. Nem lehet visszaadni azt az árut, amely egyéni igények alapján volt legyártva, vagy az áru külön a fogyasztó részére lett elkészítve.
„Olyan áruról van szó, melyet a vásárló igényei alapján méretre gyártottak, vagy például az eladónak nem szerepelt a kínálatában az áru, de megegyezett a vásárlóval, hogy beszerzi azt neki" – részletezte Dvorský.
Lehet szó olyan ékszerről, melyet az eladó aranyból készített kivitelben kínál, de a vásárló ugyanolyat szeretne platinából. Amennyiben ez nem szerepel az eladó szokványos kínálatában, a vásárló kérésére bebiztosítja azt, s az így eladott árut már nem lehet visszaküldeni.
Úgyszintén az elállási lehetőség nem vonatkozik arra a CD-re, a DVD-re vagy számítógépes programra, melyet a vásárló kicsomagolt, továbbá az újságokra, a folyóiratokra és a szolgáltatásokra is hasonló eljárás vonatkozik.
Az elállási lehetőséggel nem lehet élni a szállásra, az utazásra és az étkezésre kötött szerződések esetében sem, amikor az eladó a megegyezett időben teljesítette azt. Ilyen kategóriába esnek a wellness és relaxációs üdülések, a hétvégi programok, vagy a sétarepülések.
Amennyiben az Európai Unió bármely tagállamából vásárolunk, az uniós jogharmonizáció eredményeképpen egységesen megillet minket az elállási jog. Lényeges tudni, hogy 2011-ben került elfogadásra a fogyasztók jogairól szóló Európai Parlament és a Tanács 2011/83/EU irányelv, melynek egyik legjelentősebb újítása, hogy a korábban előírt 7 napról az Európai Unióban egységesen 14 naptári napra növekedett az elállási jog határideje.
Az interneten keresztül vásárolt árura vonatkozó elállási lehetőséggel csak az a természetes személy élhet, aki nem vállalkozik, teljesíti a fogyasztóról szóló definícióban meghatározottakat, s nem jogi személy.
„Vannak olyan webáruházak, melyek marketingpolitikája megengedi, hogy ilyen esetekben is elfogadják az áru visszaadását, azonban az ügyfélnek erre nincs törvény által biztosított joga" – tette hozzá Dvorský.
A felsorolt szabályok az uniós országokban történő vásárlásokra vonatkoznak, azonban vannak esetek, hogy az adott webáruházat olyan szlovákiai cég működteti, amely nincs bejegyezve a hazai kereskedelmi jegyzékben, vagy szlovák nyelvű oldalakat működtetnek, de a székhelyük például Észak-Amerikában van. „Az ilyen esetekben az adott webáruházra nem vonatkozik a szlovákiai, hanem az adott ország szabályozása, amely akár teljesen különbözhet a hazaitól" – zárta le Dvorský.
Forrás gazdasag.sk
Ezt már olvasta?
Mit kezdjünk a köhögéssel? Házi gyógymódok
Az első köhintésre nem szabad köhögéscsillapítót bevenni,...
