A találkozók javarészt a Csallóközben zajlottak, roma, szlovák és magyar nemzetiségű gyermekek bevonásával. A pozsonypüspöki, a dunaszerdahelyi és a tallósi iskolákban a többkultúrájúság iránti érdeklődés bemutatása volt a cél, ahogy a kölcsönös tolerancia, a békés együttélés és a gyermekek és felnőttek közötti megkülönböztetés vagy rasszizmus felszámolásának szükségességének bemutatása.A felmérés-kérdőíves kutatás 2020. júniusától szeptemberig öt iskolában készült, amelyek közül három a multikulturális projekt keretében a „Multikultúra és a gyerekek” projekttel valósult meg.
A megkérdezettek nemét tekintve több fiú volt, mint lány. Ez a tény annak tulajdonítható, hogy két iskola oktatási terve inkább a technológia területét érinti (a kassai ipari szakközépiskola és a dunaszerdahelyi Adventim magániskola). A felmérésből láthatjuk, hogy a tanárok az etika, a történelem és a polgári órán nagy arányban foglalkoznak a toleranciával és ehhez kapcsolódó témákkal. A diákokat megkérdeztük a tolerancia szó jelentéséről, amelyre a legtöbb válasz az alkalmazkodásra, az elfogadásra, a tiszteletre és a szeretetre érkezett. A gyermekek 4% -a azt gondolja, hogy a tolerancia valójában megegyezik a demokráciával. A válaszadók 48% -a gondolja, hogy ez a szó elfogadást jelent, mások szerint tiszteletet és szeretetet, megbocsátást vagy együttműködést. Megkérdeztük azt is, hogy a gyerekek érzékeltek-e már diszkriminációt, mikor, hogyan és miért?
A diszkrimináció, mint kifejezés, sokak számára idegenül hatott. A leggyakoribb formája, amit a diákok megjelelöltek a nemzetiség és a nyelv, amelyet a megjelenés, a vélemény követ, és csak 17% nem találkozott a diszkriminációval. A diszkrimináció leggyakoribb okai a nemzetiség és a nyelv alapján történő megkülönböztetés voltak. A saját vélemény és megjelenés is meghatározó tényező a hátrányos megkülönböztetésben, de továbbra is úgy látjuk, hogy a zaklatás az iskolában is megjelent jó, vagy rossz osztályzatok miatt. A megkérdezettek csupán 17% -a nem tapasztalta a megkülönböztetés jeleit. Sajnos az adatok szerint az erőszak és az erőszakos magatartás, mint az agresszió megnyilvánulása, meglehetősen gyakran fordult elő projektünk diákjai körében. A családon belüli erőszak százalékos aránya viszonylag dominánsnak mutatkozott. A minta közül az erőszakos esetek 19% -a otthon fordult elő, a gyermekek 3% -a nem tudja, mi az erőszak, 14% pedig azt állítja, hogy még nem találkozott vele. A saját vélemény és megjelenés is meghatározó tényező a hátrányos megkülönböztetésben. Továbbra is úgy látjuk, hogy nagy mértékben létezik zaklatás az iskolában is. A diákok 39 %, vagyis több mint egyharmada viszont szívesen visszaüt, ha épp arra kerül a sor. A gyermekek 11% -a problémáját egy másik felnőttel oldja, 11% pedig nem akar válaszolni a kérdésre. A gyermekek 27% -a tanárokhoz fordul bizalommal, 36% a szülőkhöz, 9% csak önmagukban bízik, valamint a diákok 6% -a ilyen esetekben a barátokhoz fordul.
A projekt célja az volt, hogy hozzájáruljon a multikulturalizmus és a tolerancia értelmének és tartalmának tisztázásához a kiválasztott iskolákban. Bár ezeket a témákat egyes tananyagok tartalmazzák, és az etikai órákon és a tanítási órákon tárgyalják a diákok, nem tudnak róluk eléggé. Nem ismerik elég jól a jogaikat, nem tudnak megfelelően védekezni az erőszak és a diszkrimináció ellen.
