Back to top

Megcsalt reményünk

Publikálva: 2016, június 29 - 13:42
2002. október 5-én Dunaszerdahelyen első alkalommal bukkant fel Vámbéry Ármin öröksége és jelentek meg Vámbéry örökösei az I. Nemzetközi Vámbéry Konferencia előadóiként. Valamennyi résztvevő sejtette, hogy egy különleges és izgalmas vállalkozás veszi kezdetét, de remélni sem merte, hogy több mint egy évtized múlva a ’szedahelyi Vámbéry Konferencia a kárpát-medencei keletkutatás egyetlen állandó, magyar nyelvű tudományos seregszemléjévé növi ki magát. Akkor és ott „megcsalt reményünk”!

A hagyományosan minden év októberének másodi hétvégéjén megrendezésre kerülő konferenciák közül a – 2014. október 10-11-én megrendezett – 12. ülés két szempontból is kiemelkedett az eddigi találkozók sorából: a rendezvényen első alkalommal képviseltette magát a pozsonyi kabinet Mária Jedličková, a szlovák kormány nemzeti kisebbségekért felelős megbízott kormánybiztosa személyében, aki köszöntőjében méltatta az esemény fontosságát. A Konferencia értéke – és nem kizárólag tudományos értéke – szempontjából hasonló jelentőségű az előadói kör bővülése, miután a romániai Babeş-Bolyai Tudományegyetem munkatársa is elfogadta a meghívást, és bemutatta Silahdar Fındıklılı Mehmet Ağa krónikájának Vámbéry által készített fordítását. Ezzel a dunaszerdahelyi Vámbéry Konferencia kilépett a „kistérségi” keretek közül, és regionális találkozóból valódi kárpát-medencei orientalista összejövetellé alakult; a kezdetektől magyar nyelven.
A konferencián több különleges, friss tudományos eredményt vagy aktuális (politikai/társadalmi) problémát, valamint esetenként egy-egy ilyen kérdés elméleti hátterét bemutató előadás hangzott el. Közülük többel van lehetőség részletesebben megismerkedni szerkesztett változatukon keresztül. A 12. Vámbéry Konferencia sem múlt el a névadója előtt tisztelgő, Vámbéry Ármin személyéről, kapcsolatairól és tevékenységéről szóló előadások nélkül, amelyek most írott formában idézhetők fel: Sárközi Miklós újabb levelekkel gazdagította ismereteinket Vámbéry és a brit politikai elit kapcsolatairól, míg Margareta Aslan Erdély történetéről, illetve a már említett Mehmet Ağa krónikájáról, az ezzel kapcsolatos Vámbéry-munkásságról értekezik.
Jelen tanulmánykötet további részében – hagyományainkhoz hasonlóan – megjelenik Vámbéry Ármin öröksége: legyen szó az antikvitásról, a történeti turkológiáról, a steppe, illetve a magyarság korai történetéről, világvallásokról, egy 19. századi utazóról vagy a velünk élő történelemről. A tanulmányok többsége aktualitásban versenyez egymással. Keleti kapcsolatok, az iszlám és a térítés, a muszlim bevándorlása, a mordern Közép-Ázsia, a mai Kaukázus, az Iszlám Állam kivétel nélkül a napi hírműsorokban maguknak helyet követelő kérdések.
Számos európai ország keletre nyit, és keresi a lehetőségeket, hogy a kultúra és a tudomány tradicionális kapcsolatrendszerére alapozza, vagy igény esetén azzal megtámasztva alakítsa, szélesítse a politikai és/vagy gazdasági együttműködést. A magyar-török kapcsolatokra visszatekintve egyszerre lehet személytelen, de fajsúlyos, illetve személyes, ezért különleges hivatkozási pontokat találni.  Ez utóbbira – és ezzel együtt a török és magyar irodalomtörténet egy közös fejezetére – rendkívüli példa Tasnádi Edit tanulmánya Nâzım Hikmet és Magyarország figyelemre méltó kapcsolatáról.
Mára már az is világossá vált, hogy a Kelet nem csak lehetőség, hanem kockázat, megoldásra váró problémák serege is egyben: a migráció, a különböző – muszlim és nem muszlim – diaszpórák, a radikális iszlám és a terrorizmus. Semmi kétség, amennyiben Vámbéry Ármin találkozott volna ezekkel a jelenségekkel, munkássága során különleges figyelmet szentelt volna ezeknek a kérdéseknek. Legalább akkora figyelmet, amekkorát e kötetben megjelenő tanulmányok szerzői szentelnek napjaink legsúlyosabb kihívásainak, illetve azok történeti, elméleti hátterének, a muszlim térítésnek, egy korábbi migrációs hullám kialakulásának és következményeinek, az Iszlám Állam propagandájának vagy az Oroszországi Föderalizáció muszlim közösségei belső dinamikájának.
A 12. konferencián elhangzott előadások, illetve az azokból elkészült tanulmánykötet, de leginkább a tanulmányok tartalma továbbra is bizonyítja, hogy a 2002-ben életre hívott vállalkozás életképes és szükséges. Az új tudományos eredmények közzététele és a modern valóságértelmezés nem csak lehetőség, hanem kötelesség is. Vámbéry Ármin örökségéből fakadó kötelesség; Dunaszerdahelyen, magyarul.

 

Ezt már olvasta?

Cookies