Ingyenesen nézhető filmek a forradalom emlékére

A 2020. március 14-én és 15-én ingyenesen, online nézhető válogatás filmjei sokoldalú képet nyújtanak arról, hogy az egyes korszakokban, a különböző filmes műfajokban hogyan alakult a történelmi emlékezet.

Föltámadott a tenger (Szemes Mihály, Ranódy László, Nádasdy Kálmán, 1953) 

A Föltámadott a tenger az ötvenes évek legnagyobb filmes vállalkozása volt. Nádasdy Kálmán és két rendezőtársa monumentális színes filmet forgattak, amelynek középpontjában az 1948-as forradalom és szabadságharc, illetve Petőfi és Bem barátsága áll, a kor ízlésének és ideológiájának megfelelő feldolgozásban. A főszerepeket Görbe János, Makláry Zoltán és Básti Lajos alakították.

„A Föltámadott a tenger tehát erőt és identitást ad, mégpedig nem internacionalista identitást, ha netán létezne olyan is, hanem nagyjából ugyanazt, amiért a Nibelungokat és a Felszabadítást dicsérték, dicsérik akkor és most, bárhol, bármikor, ahol a történelmi filmről úgy képzelik, meg lehet rendelni, mint nemzettudatot erősítő mozgóképes vitamininjekciót.” (Hirsch Tibor: A történelmi film. Mielőtt bástyák dőlnek. Filmvilág, 2019/03)

Petőfi '73 (Kardos Ferenc, 1972)

Kardos Ferenc filmje, a Petőfi ’73 a költő születésének 150. évfordulója alkalmából készült. Budapesti és pápai gimnazisták „forradalmi passiójátékban” elevenítik fel Petőfi életének eseményeit. A diákok újraértelmezik Petőfi forradalmiságát, és vitákban tisztázzák saját, a forradalmisággal kapcsolatos fogalmaikat, jelenkori cselekvési lehetőségeiket, a társadalomhoz való viszonyukat.

„Kardos és Kende János operatőr filmje kiemelkedik a Petőfi-filmes mezőnyből, hisz Cannes-ban is versenyzett. És azért is érdekes, mert a pápai és pesti gimnáziumi tanulók mellett a 20 éves Dörner Györgyöt, Kánya Katát és Can Togayt is láthatjuk. Petőfit Kovács Mihály alakítja. Amennyire lehetett, belevetült az 1972-ben forgatott filmbe az 1968-as diákmozgalmak példája.” 

János vitéz (Jankovics Marcell, 1973) 

Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójára készült Jankovics Marcell János vitéz című animációs filmje is. A néphagyományt, a szecessziót és a pop artot egyedi módon ötvöző zenés rajzfilmmel indult el indult a magyar egész estés animációs filmek gyártása.

„A két főhős, Jancsi és Iluska képi ábrázolásmódja jelképes: arcuk elnagyolt, maszkszerű. Jancsi testének szabálytalan arányai szintén jelentéshordozók. Hősiességét hangsúlyozza, hogy anatómiai megjelenítése torz, mintha alulnézetből látnánk: felsőteste sokkal kisebbnek tűnik, mint széltében és hosszában is megnyújtott lábai, melyeken a film során bejárja a földkerekséget. Mintha mindig két lábbal a földön járna, miközben folyton az égbolt felé törekedne, és feje egy lenne az égitestek közül.” (Bővebben a filmről: Alapfilmek)

80 huszár (Sára Sándor, 1978 )

Sára Sándor monumentális történelmi filmje, a 80 huszár az 1848-as szabadságharcokra Lengyelországból hazaszökő Lenkey-huszárszázad valóságos történetét eleveníti fel. Az osztrák birodalmi haderők fokozatosan felmorzsolják, és kivégzik a dezertőröket. Történetükben Sára a honvágy, a hazaszeretet megszállott és átgondolatlan érvényesítését naturálisan ábrázolja. A film jelenetsorain 1956 és 1968 történelmi tapasztalatai is átszűrődnek. A film főbb szerepeit Tordy Géza, Madaras József, Cserhalmi György, Dózsa László és Oszter Sándor alakították.

„A magyarok hazaindulnak. Nemcsak az üldözésükre kiküldött immár ellenséges túlerővel kell megküzdeniük, hanem a természeti körülményekkel is. Köztük és hazájuk között tornyosul a Kárpátok vadregényes hegygerince. A Csoóri Sándorral közösen jegyzett forgatókönyv nem a dicsőséges pillanatokat emeli ki, ha voltak is ilyenek ebben a történelmi epizódban, hanem a gyötrelmet, szenvedést.” (Kelecsényi László: A 80 huszár a magyar filmtörténet egyik legszebben fényképezett filmje, Filmhu, 2019)

Psyché (Bódy Gábor, 1980)

Bódy Gábor évszázadokon átívelő, monumentális víziója, a Weöres Sándor verses elbeszélése alapján készült Psyché a reformországgyűlések, s a megtorlások világáról is emlékezetes képet rajzol. Háromrészes, rendezői változat.

Psyché II. rész

Psyché III. rész

„A 80-as évek egyik első nagyköltségvetésű szuperprodukciója, mégis más, mint a hagyományos kosztümös filmek. Kulturális utalásokkal gazdagon átszőtt, térben és időben széles spektrumot bejáró szerelmi történet, amely elsősorban férfi és nő kapcsolatának alapkérdéseit vizsgálja. A szenvedély, a szellem és a közép-európai történelem különös módon találkozik, s a legmerészebb kortárs formai kísérleteket a legősibb mítoszokkal kapcsolja össze.” (Bővebben a filmről: Alapfilmek)

Ünnepeink (Macskássy Katalin, 1981)

Macskássy Katalin animációs rövidfilmjében, az Ünnepeinkben kisiskolás gyerekek mesélnek rajzban és szóban a szocializmus időszakában megélt állami ünnepekről, köztük március 15-ről.

„Az iskolában tanított klisékből, a kötelező ünnepélyeken elhangzó lózungokból és a felnőttektől otthon hallott információmorzsákból szőtt zagyva gyerekszáj-szövegek magasfokú szembesítő erővel tükrözik a hatalmi elképzelések mentén létrehozott, a diktatúra céljait szolgáló állami ünnepek ideológiai motiváltságát.” (Bővebben a filmről: Alapfilmek)

Szirmok, virágok, koszorúk (Lugossy László, 1984) 

Lugossy László berlini Ezüst Medve-díjas filmje, a Szirmok, virágok, koszorúk a világosi fegyverletétel után játszódik. A megtorlások, a passzív rezisztencia a titkos ügynökök világa s az esetleges folytatás lehetőségei jelennek meg a Cserhalmi György és Őze Lajos főszereplésével forgatott filmen.

„A Szirmok, virágok, koszorúk úgy állít emléket az 1848-as forradalomnak, hogy közben saját koráról is beszél. Amit 1848-ról és a Monarchiáról mond, az 1956-ra és a szovjet megszállásra is érthető. Lugossy László ravasz kettős nyelvezettel csúszott át a cenzúrán, és fojtóan sötét, levegőtlen szobákba, ábrándos gyertyafények közé vonta szereplőit, hogy érzékeltesse, mennyire beszűkül egy levert forradalom után a lázadók élete.” (Bővebben a filmről: Alapfilmek)

A Hídember (Bereményi Géza, 2002)

Bereményi Géza filmeposza, A Hídember Széchenyi István, a legnagyobb magyar élettörténetét dolgozza fel fiatalságától a döblingi tragédiáig. Az Eperjes Károly, Cserhalmi György és Darvas Iván főszereplésével készült filmben az emberi dráma mellett megfogalmazódnak a reformkor és elbukott szabadságharc legnagyobb kérdései.

„Bereményi Géza Hídemberének címe nyilván sokértelmű metafora: a hídépítő Széchényi a maga hídember-életében elsősorban egymással ellenséges nemzeti értékrendeket, politikai stratégiákat köt össze, de talán korszakokat is.” (Hirsch Tibor: Azt üzente... mit is? Negyvennyolcas értékek a magyar film tükrében. Filmvilág, 2019/04)

... vagy megnézheti 13 percbe sűrítve, hogyan jelenik meg az 1848-as forradalom a magyar filmben:

Forrás: filmarchiv.hu