Jelenlegi hely

Hadifogolytáborok könyvbemutató ma a Vermes-villában

Ezt már olvasta?

Publikálva: 2016, február 23 - 11:35 | Kultúra
A Vermes-villában kedden 18 órakor mutatják be a háromszerzős, első világháborús csallóközi hadifogolytáborokról szóló munkát.
Hadifogolytáborok könyvbemutató ma a Vermes-villában

A Horváth Lajos–Nagy Attila–Varga László szerzőhármas jegyezte kötet három város, Dunaszerdahely, Nagymegyer és Somorja történetének egy eddig kevésé ismert 20. századi históriáját mutatja be: a három városban létrehozott császári és királyi hadifogolytáborok történetét.

A Vermes-villában a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet és a Kortárs Magyar Galéria tisztelettel vár minden érdeklődőt a kötet bemutatójára. A kiadványt A. Szabó László méltatja.

Az első világégésben a nagy létszámú hadseregek harctérre irányításának egyenes következménye volt a harcok során elszenvedett nagy létszámú emberveszteség, valamint a hadifogságba került katonák hatalmas tömege. A háború végéig a Központi Hatalmak hadifogságába került 3,9 millió antant katona. Ebből valamivel több mint 1,3 millió került az Osztrák–Magyar Monarchia területére. Magyar fennhatóság alatt kb. 500 ezer hadifoglyot őriztek. A legtöbb hadifogoly Oroszország területéről érkezett, kb. 850 ezer fő. A Monarchia területén az oroszokon kívül 370 ezer olasz, 88 ezer szerb, 5000 montenegrói, 3000 román, 500 francia, 300 angol nemzetiségű hadifoglyot őriztek.

„Csallóközben a hadvezetés több helyszínt jelölt ki fogolytábor céljára, amelyek közül végül Somorján, Nagymegyeren és Dunaszerdahelyen létesítettek táborokat.
Az első, ún. orosz tábor helyszínéül Dunaszerdahelyen a vasútállomás és a Pozsony–Komárom országút mellett elterülő, a Somorjai képdűlőben található és a Prileszky család tulajdonát képező szántóföldet jelölték ki.

A hadifoglyok megjelenésének a problematikáját, illetve a tapasztalható felkészületlenséget jellemzően mutatja a dunaszerdahelyi tábor előkészítése is. A terület kijelölést egy szakasz katona végezte, akik számára 5–6 nagy szénakazlat hordtak össze a város kocsisai (amelyet hadiszolgáltatási áron vett át a katonaság tőlük, 100 kilónként 5 korona 50 fillérért), akik előbb ezekkel a szénakazlakkal jelölték ki a terület határát. Aztán a katonák sebtében egy kezdetleges drótkerítést vontak a terület köré, de nem egyet, hanem többet, a szökések megelőzése miatt. Később a szögesdrótkerítést megerősítették, így végül egy 2 méter magas kerítés őrizte a foglyokat, amelynek oszlopairól a tábor felé behajolva négysoros szögesdrót parancsolt megálljt a hadifogoly katonáknak. A kialakított tábor főkapuját a vasútállomással átellenben helyezték el (ma lényegében ott van a betérő a Pozsonyi útról az Ádor utcára).

Tudni kell, hogy ekkor a terület még lakatlan szántóföld volt, a város határában, messze a lakott területtől, ráadásul a városba vezető országúttól (ma ez a Jesensky utca) egy a katolikus egyház birtokában lévő földsáv is elválasztotta (a mai Štúr utca és Jesensky utca közötti terület).

A Csallóközi Lapok is figyelemmel kísérte az eseményeket: »A fogoly tábor a kir. járásbíróság és a vasúti állomás (között, az) ugy nevezett Prileszky tagon vagy 50 holdon van elhelyezve. A tábor szögesdrót sövénnyel van körül véve. A tábor lakóinak első része 4000 ember hétfőn érkezett meg a bősi hajóállomásról fél század szabadkai 6. sz. honvédgyalogezred népfelkelőjének kiséretében. Az orosz hadi foglyok egyelőre a szabadban szalmán hálnak s maguk fogják felépíteni a barakokat, amelyek fűthetőek lesznek. A foglyok között 10 orvosnövendék és egy törzsorvos és egy segédorvos is van, akik el vannak különítve a többi foglyoktól.«

Az első orosz foglyokat uszállyal szállították Bősre, akik onnan gyalogosan, négyes sorokban érkeztek meg a városba, katonai kísérettel.
»Járásukon és ruházatukon meglátszott a harctér nyoma. A városon jöttek keresztül és a vasútállomásnál lévő nagykapun bocsájtották be őket a táborba, ahol mindenki egy fél kenyeret is kapott. A kenyeret a helybeli pékek sütötték, még a megérkezésük előtt már két nappal. A táborban lévő szalmakazlaknál helyezkedtek el, pihentek le.« A nagyabonyi plébános a plébániai krónikába is feljegyezte a rendkívüli eseményt: »Szeptember hó elején Dunaszerdahelyen nagy hadifogolytábor épült. E hó közepe táján már 10.000 orosz fogolyszállítmány érkezett ide. Csallóközben még Somorján és Nagymegyeren épült hasonló fogolytábor.«