Back to top

„Emlékezetessé kell tudnunk tenni a karácsonyt”

Publikálva: 2020, december 24 - 09:32
Kedves ünneplő testvérek! Azt szoktuk mondani, hogy a karácsony elsősorban a gyermekeké és nekünk felnőtteknek az a kötelességünk, hogy az ajándékokon kívül a mi békét sugárzó jelenlétünkkel és szerető odafigyelésünkkel széppé és meghitté varázsoljuk számukra az együttlétet a családjainkban. Mi hívő emberek minden jóakaratú emberrel ezekben a napokban nemcsak a családjainkban éljük meg az ajándékozó szeretet örömét, mert a sok szép üdvözlettel, jókívánsággal, jótékony szeretetadománnyal nagyon sok ember számára emlékezetessé tudjuk tenni a karácsonyt.
„Emlékezetessé kell tudnunk tenni a karácsonyt”

Örömmel látjuk, hogy a szeretet ünnepe világszerte össze tudja kovácsolni az ünneplő közösségeinket, de mivel a karácsony vallási ünnep, nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy elsősorban az Istennel akar minket összehozni.

Egy bájos legenda szerint Jézus születésekor a pásztorok különféle ajándékokkal érkeztek a barlanghoz. Mindegyikük azt vitte magával, amije volt: az egyik a munkája gyümölcsét, a másik valami értékeset.

Ám volt köztük egy pásztor, aki szegény volt és semmit sem tudott felajánlani.

Miközben a többiek versengve mutogatták ajándékaikat, ő szégyenkezve hátul maradt. Egy idő után azonban Szűz Mária, aki kezében tartotta a kisdedet, már belefáradt az adományok átvételébe és megkérte az üres kezű pásztort, hogy tartsa egy ideig a Kisdedet. Ő meghatódva vette át a Kisdedet és álmélkodva nézte az ajándékok ajándékát a mindig üresnek látott kezeiben, amelyek az Isten Fia bölcsőjévé váltak.

Bárcsak az idei karácsonyon a világ és az emberiség nagy családja jobban odafigyelne arra az ajándékra, amit Isten nyújt mindenkinek.  

Bárcsak minden ember felismerné, hogy Isten nem egy tőlünk távoli valóság, hanem olyan Atya, akinek a Fia belépett a mi történelmünkbe, hogy mi emberek istenivé lehessünk. A teológia azt mondja, hogy a megtestesülés nemcsak azok életében nyitott új korszakot, akik hisznek Benne, de azokéban is, akik mit sem tudnak Jézusról, sőt azokéban is, akik még nem ismerték fel Benne a Megváltójukat. Az új korszak ugyanis abban rejlik, hogy Isten Jézus Krisztusban nemcsak a hívőket váltotta meg, hanem minden embert és Benne mindenki üdvözülhet.

A II. vatikáni zsinat Lumen gentium kezdetű dogmatikai konstitúciója  ezt úgy magyarázza, hogy „Az örök üdvösséget elnyerhetik azok is, akik önhibájukon kívül nem ismerik Krisztus evangéliumát és Egyházát, de őszinte szívvel keresik Istent, és a kegyelem hatása alatt arra törekszenek, hogy teljesítsék Isten akaratát, amelyet lelkiismeretük hangjában ismernek fel.

Még azoktól sem tagadja meg az isteni Gondviselés az üdvösségre szükséges támogatást, akik önhibájukon kívül nem jutottak el a személyes Isten kifejezett ismeretére, de ugyanakkor – nem az isteni kegyelem nélkül –, ők is iparkodnak becsületesen élni.  

Ami ugyanis jó és igaz van az emberekben, azt az evangéliumra való előkészületnek tekinti az Egyház és az Isten adományának tartja. Isten ugyanis kivétel nélkül megvilágosít minden egyes embert, hogy teljes élete legyen.”

A karácsonyi jókívánságainkban kívánjuk egymásnak, hogy a lelkünk mélyén meg tudjuk élni az Úristen közelségét, hogy béke legyen a szíveinkben és imádkozzunk egymásért, hogy a karácsonyi békeüzenetet el tudjuk vinni, tovább tudjuk ajándékozni másoknak.

Ezt ajánlja Ferenc pápa is és így buzdít minden ünneplő hívőt: „Menj el a perifériára, azok közé, akik várják a szeretetedet. Vedd észre azokat, akik ugyanúgy embernek születtek, mint te, és akiknek ugyanúgy joguk van az emberi méltóságra, az otthon melegére, a karácsonyi ünnepi ételek ízére, mint neked.”

Adja Isten, hogy oda tudjuk adni másoknak is legalább egy pici darabját annak a szeretetnek, amely megérinti a szívünket.

Szakál László János római katolikus esperes

Ezt már olvasta?

Címkék: karácsony