Reczai Lilla, a Ma7 munkatársa Huszár Lászlót, az intézmény igazgatóját kérdezte.
Mióta és milyen mértékben tölt be kulturális szerepet a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet a Felvidéken?
A kor adta szükség hívta elő az intézet megalakulásának ötletét, hiszen a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya már a Mečiar-korszakban (1994-1996) kezdett el szakmai tevékenységgel foglalkozni, amikor a Csemadok nem jutott állami támogatáshoz. Ág Tibornak köszönhetően 1993-ban kezdett el működni a dunaszerdahelyi területi választmány szervezeti egységeként a Népzenei Munkaközösség, a népzenei mozgalom módszertani segítésére. Akkor került Dunaszerdahelyre az Ág Tibor által összeállított népzenei gyűjtések törzsanyaga is. Dusza Istvánnak köszönhetően (a Mečiar-korszak után), 1999-ben kezdődött el az első bábkészítő tanfolyam. Öt év múltán (2003-ban) került bele a művelődési intézet létrehozása a Csemadok Országos Közgyűlésén eszközölt alapszabály módosításba. 2004. május 16-án a Csemadok Országos Tanácsa Ipolysági ülésén belső szervezeti egységeként hozta létre a Csemadok Művelődési Intézetét. 2012-ben, egy adótörvény módosítás következtében a Csemadok Országos Elnöksége, mint alapító bejegyeztette a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézetet, mint a Csemadok Művelődési Intézetének jogutódját.
Ahogy változott az idő és ahogy alakult a Kárpát-medencében a magyar közművelődés helyzete, úgy alakult a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet is. (...)
Hogyan érintette Önt (mint igazgatót) az SzMPSz kitüntetése?
A hosszú évek alatt eljutottam oda, hogy kiteljesedtem a közművelődés és a nevelés terén, számos tapasztalattal lettem gazdagabb és nagyon örülök, hogy sikerült eljutnom a praktikumig. Nagyon jól esett az elismerés, hiszen ez a bizonyítéka annak, hogy értéket nemcsak pénzzel lehet teremteni. (...)
A teljes cikk a Ma7.sk oldalán olvasható.
Ezt már olvasta?
Ákos szinte hazajár Felvidékre, ezúttal pedig Győrbe várja a dunaszerdahelyi rajongóit
A Kossuth-díjjal is kitüntetett Kovács Ákost nem kell...
