Egy fiatal harcos útja

Miben különbözik a kempó a többi küzdősporttól?

A kempó szó jelentése: „az ököl törvénye”. A kempó nagy hatékonyságú önvédelmi rendszer, kínai harcművészeti gyökerekkel rendelkezik, de Japán területén teljesedett ki. Csupán abban különbözik a többi küzdősporttól, hogy ötvözi, tartalmazza azok technikáit, ezért a kempó tulajdonképpen a  kung-fu, a jiu-jitsu, a thai-boksz, judo és a karate valamiféle keveréke. Arra nevel, hogy valós helyzetekben hogyan tudja az ember megvédeni magát az ellenfeleivel szemben, ezen kívül kitartásra, önfegyelemre tanít, s nem utolsó sorban tökéletesen edzi a testet is.

Hogyan kerültél a sportág közelébe?

Öt éves voltam, amikor a szüleim úgy döntöttek, hogy valamit rendszeresen sportolnom kellene, mivelhogy már kis gyerekként is meglehetősen erős fizikummal rendelkeztem. Édesapám karatézott gimnazista korában, sőt a testépítéssel is próbálkozott az egyetemi évei alatt, ezért döntött hasonló „erőt fejlesztő” és kitartást igénylő sportág mellett. A kempó edzések akkor már pár éve javában folytak itt Dunaszerdahelyen Szayka Róbert Mester vezetésével. Az edzések a mezőgazdasági középiskola tornatermében voltak, pár lépésre a házunktól, csak át kellett sétálnom.

Mivel fogott meg?

Kis gyerekként nem állítom, hogy megfogott. Sőt a legelső edzésről – ahová anyukám vitt el- az edző Szayka Róbert a karján hozott ki, mivelhogy sírtam. Megijedtem az edző szigorú hangjától, a fegyelemtől. De aztán megtetszett. Sokáig nem fogtam fel az edzések lényegét. Az tetszett, hogy sokat futottunk, ügyességi játékokat játszottunk, erőnléti gyakorlatokat végeztünk. Elkezdtük tanulni az alap ütés- és rúgás technikákat, de arról fogalmam sem volt, hogy hogyan kell ezeket a technikákat alkalmazni gyakorlatban.  De aztán egy idő után –amikor már mentálisan is megértem erre a sportra- összeállt a kép, és elkezdtem nagyon élvezni a kempót. Megtanultam magam elé képzelni az ellenfelet, s így értelmet nyertek az  egyes ütés és rúgáskombinációk.

Hogyan kell elképzelni egy edzést?

Az edzés elején „összeállunk”. Ez azt jelenti, hogy egy sorba felsorakoznak alapállásba az edzésen résztvevők úgy, hogy a sor elején a legmagasabb övfokozattal rendelkezők állnak. Az edző üdvözli a jelenlévőket, és bemelegítéssel kezdünk. Pár kör futás, amit  ütés és rúgástechnikákkal „komplikálunk”, aztán erőnléti gyakorlatok következnek . Aztán általában az edzésen részt vevők külön válnak két csoportba, a kis gyerekekkel valaki mindig külön foglakozik, ők tanulják az alapokat, a felnőttek pedig vagy újabb technikákat tanulnak és gyakorolnak, vagy pedig bunyóznak /természetesen nem teljes erőből/. Az edzés végén – főleg a kis gyerekek miatt- általában van valamilyen ügyességi játék, amelyben valamilyen technikát is kell alkalmazni.

Melyek az eddigi legnagyobb sikereid?

Sikernek mindenki általában a versenyeken elért eredményeket tartja, de számomra a siker mást is jelent. Ez a sport, az edzőm Szayka Róbert Shinan nevelése, tanítása és a kemény edzések kitartóvá tettek, de nem csak a sportban, hanem a mindennapokban is. A sport fizikailag és lelkileg is megerősített. De azért vannak versenyeredmények is, nem tagadom azokra is nagyon büszke vagyok. Kezdetben csak hazai, vagy magyarországi rendezésű versenyeken vettem részt – gyűltek az érmeim rendesen. Elsőként 2013-ban szerepeltem világversenyen, óriási élmény volt. Íme a teljes lista a főbb eredményeimről:

Mit kell tudnia annak, aki szeretne kempózni, hol teheti meg Dunaszerdahelyen?

Dunaszerdahelyen minden hétfőn és szerdán 17:00-tól vannak edzések a Vidékfejlesztési Szakközépiskola tornatermében. Hétfőként az edzéseket Pónya Norbert sempai vagy én tartom, szerdánként pedig a Mesterem.

Milyen távlati céljaid vannak?

Jelenleg másodikos gimis vagyok, napokon belül külföldre utazom, fél évig otthonomtól távol folytatom a tanulmányaimat. A cél egy újabb idegen nyelv elsajátítása. Természetesen szeretnék egyetemre menni, ahogy szüleim is tették. A sportot, a kempót pedig továbbra is űzni fogom. A cél a fekete öv, a mesteri fokozat.