Jelenlegi hely

Az első dunaszerdahelyi gimnázium

Ezt már olvasta?

Publikálva: 2016, március 2 - 07:01 | Múltidéző
Csallóköz szívében, egyik legfontosabb településén az 1938-as esztendő több okból is nagy változásokat hozott a Magyarországhoz visszacsatolt város életének számos területén. Iskolái a Komáromi Tankerületi Királyi Főigazgatóság alá kerültek – a szlovák polgári iskola barakkszerű épületét a kivonuló csehszlovák csapatok még a magyarok szerdahelyi bevonulása előtt szétbontották és magukkal vitték.
Az első dunaszerdahelyi gimnázium

A visszatért Csallóköz azonban középiskola nélkül maradt (Pozsony Szlovákia fennhatósága alatt maradt), így a Vallás és Közoktatási Minisztérium 1938. december 7-ei 40.243/ 1938. V. 1. számú rendelete értelmében létrehozták a Dunaszerdahelyi m. kir. áll. gimnáziumi tanfolyamot, nyolc osztállyal. Az intézet első főigazgatója vitéz dr. Bessenyei Lajos volt, aki az iskola hatáskörének minisztériumi rendezéséig, 1939-ig töltötte be e posztot, s akit megbízott igazgatóként Török Árpád, majd a szegedi Baross Gábor gimnáziumból idehelyezett dr. Szeliánszky Ferenc váltott (egészen 1943-ig, amikor a megbízott igazgató Belső Ferenc, a budapesti Madách gimnázium tanára lett).
A gimnázium elhelyezését a katolikus iskolaszék felajánlásával oldották meg: az új iskola számára rendelkezésre bocsátották az új, temetősori katolikus iskolát, amelyet a község bérelt, míg ők visszaköltöztek a plébánia mellett álló egykori tanépületbe. (Az iskola ma is áll, ez az egészségügyi iskola.)
Az épület, bár hasznos volt, kicsinek bizonyult a gimnázium számára: „A teljesen különálló, tágfolyosójú, tiszta, világos, levegős, egészséges épület gimnázium céljaira szertárak, előadótermek, iroda, tanári szoba stb. hiányában alkalmatlan. A f. tanévben is a kilencedik osztályunk (a 9 tanulólétszámú VIII. osztály) egész szűk (3x6x4 m) méretű kis helyiségben húzódott meg”  – írják 1940-ben. Még az évben a 46.356/1940. V. 1. számú rendelettel a tagozatot az érsekújvári gimnázium alá rendelték, s a neve is megváltozott: Érsekújvári M. Kir. Áll. Pázmány Péter Gimnázium Önálló Hatáskörű Dunaszerdahelyi Gimnáziumi Tagozata lett.  A gimnázium tantestületének tagjai az évek során (az igazgatókon kívül) Proszka Gyula, Dr. Bucsi József, Dr. Korcsmáros Iván, Eszes László, Máriási Ilona, Dr. Nagy János, Petőcz Erzsébet, Rácz István, Szőcs Béla, Marossy Márta, Morhadt Ödön, Nádasdi József, Sáros András és felesége, Gröger Lujza, Simon Károly, Stadtrucker Gyula (óraadó), Süttő Klára, Szabó József, Tihanyi Károly, Tóth János, Tóth Sándor és Törzs Gizella voltak. 1941-ben a gimnázium számára újabb helyiségeket bérelt a község: „megfelelő tárgyalások után a helybeli zsidó hitközség átengedte a Csillag utcában lévő nagyobb népiskola helyiségeit és a hitközség a tanuló gyermekeket más helyiségében helyezte el” – áll a képviselőtestület ülés jegyzőkönyvében.
Érdemes megjegyezni, hogy az 1938-as Magyarországhoz történő visszacsatolás után csupán négy esztendővel, az 1942/43-as tanévben alakulhatott meg (városunk történetében a második) magyar polgári iskola, a Dunaszerdahelyi Magyar Királyi Állami Fiú- és Leányiskola, Szeliánszky gimnáziumi igazgató bábáskodása alatt. A polgári iskola egy fiú- és egy lányosztállyal (107 tanulóval) nyitott, s 1943-ig Szeliánszky vezette ezt az intézményt is, majd 1943–45 között Hartmann József volt a megbízott igazgató. A második tanévben újabb két osztályt nyitottak, és székhelyük az akkori Szent István-téri (mai templomtér) római katolikus iskola lett, amit Janovits Ödön plébános átcsoportosítással bocsátott a polgári iskola rendelkezésére.  A polgári iskola oktatói Hartmann József, vitéz Antal Árpád, Marschall Mária, Simon Károlyné (Majsai Mária) és Csejtei Béla voltak. A háború előtt és alatt az iskolák diákegyesületei, illetve a mellettük működő öntevékeny körök fejtettek ki sokoldalú tevékenységet. Említésre méltó a Szent Imre és Szent Margit cserkészcsapatok, a 713. számú Szent György cserkészcsapat, a Szent Margitról nevezett Mária-kongregáció, a protestáns tanulók Bethlen Gábor Köre, a Jókai Mór Önképzőkör, a Toldi Miklós Sportkör, az Ifjúsági Segítőegyesület, vagy akár az Ifjúsági Vöröskereszt Egyesület munkája.  1943-ban a gimnázium önállósulni szeretett volna – ezt a szándékukat jelzi az a fáradozás, miszerint szerettek volna az érsekújvári gimnázium hatásköréből kiszakadni, s a kormányzó nevét felvéve Horthy Miklós Gimnázium néven továbbműködni. Igyekezetüket azonban a háború vége, majd az azt követő iskolabezárások akadályozták meg.  A 2. világháborút követően a város magyar iskoláit egytől egyig bezárták, pedagógusaikat elbocsájtották, több esetben kiutasították az országból. A magyar területek oktatásügyét érintő csehszlovák intézkedések így a dunaszerdahelyi közoktatás történelmének is komor mélypontjai lettek.

Nagy Attila helytörténész